A XX. század elején hét vasúttársaság bonyolította a főváros kötöttpályás tömegközlekedését (ami a korszakban gyakorlatilag egyet jelentet a budapesti tömegközlekedéssel). Ezek azonban valójában két nagyvállalat, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), és a Budapesti Városi Villamos Vasút (BVVV) tulajdonában álltak. Már az I. világháború előtt felmerült a gondolat, hogy egységesíteni kellene a főváros tömegközlekedési hálózatát, lehetőleg községi tulajdonban. Ez azonban csak a háború után valósult meg, amikor egy átmeneti időszak után, 100 évvel ezelőtt, 1923-ban létrejött a főváros egyesült közlekedési vállalata, a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKT).
Hogyan épült ki a 150 éves Budapest tömegközlekedése, és miért volt szükség ennek egységesítésére? Hogyan jött létre a BSZKRT? Ezekre a kérdésekre kapunk választ az előadásban.
Budapest Főváros Levéltára mindig is nagy súlyt helyezett arra, hogy munkatársai történeti kutatómunkával is foglalkozzanak. Többen közülük az általuk kutatott korszak elismert szakemberei. Kutatási témáikat, eredményeiket azonban sokszor közvetlen munkatársaik sem ismerik, és a nagyközönség is keveset tud a nálunk folyó tudományos munkáról. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a BFL+, ahol lehetőség nyílik a levéltári feladatok mellett „plusz”-ként végzett tudományos munka bemutatására. Minden alkalommal két előadás hangzik el, amelyeket kötetlen beszélgetés (kérdések, vélemények, észrevételek) követ.
A rendezvényen kép- és hangfelvétel készül.
Az esemény nyilvános és ingyenes, előzetes regisztrációhoz nem kötött.