József nádor (1776–1847) 1805-ben felterjesztéssel fordult I. Ferenc királyhoz Pest fejlesztése ügyében. A nádor Szépítési Terve a város szabályozásának mértéktartó összefoglalója, melléklete Hild János (1761/1766–1811) városrendezési térképe pedig kijelölte a fejlődés kereteit. Az uralkodói jóváhagyás után 1808-ban megalakult Pest város Szépítő Bizottmánya, a nádor irányításában működő városépítési hatóság. A Bizottmány működése során keletkezett iratokat és terveket Budapest Főváros Levéltára őrzi. Az első évtizedekben országos jelentőségű klasszicista középületek, míves és egyszerűbb lakóházak épültek. A Bizottmány három évtizedig tartó sikeres működését megtörte az 1838-as árvíz katasztrófája, amely kikényszerítette Pest első építési szabályzatát. József nádor halálakor a város már kiheverte az áradás pusztítását, de a forradalom és szabadságharc ismét visszavetette növekedését. Az önkényuralmi időszakban nem történt városfejlesztés, a lakóház-építési kedv is visszaesett. A korszakot gótizáló és félköríves romantikus ízlésű épületek jellemzik.
Hidvégi Violetta szakmai életrajz
Több mint négy évtizeden keresztül Budapest Főváros Levéltára Terv- és térképtárában a 19. századi pest-budai, óbudai építési hatóságok és Ybl Miklós hagyatékának referenseként dolgozott. Tevékenységét a szigorúan vett szakmai feltáró munkán kívül tanulmányok írása, kötetek szerkesztése, kiállítások rendezése és előadások tartása jelentette.
Kép
Hofrichter József (1779–1835): Halzl János háza, 1812.
Forrás: BFL XV.17.b.311 SzB 779/c
