Wesselényi Miklós (1796–1850) 1814-es bécsi és itáliai útja során, majd 1821-től 1843-ig vezette naplóját rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Bár az utóbbi években a báró naplója egyre inkább a történeti kutatások fókuszába került, eddig csupán töredékeit publikálták. A napló kiadásának egyik problémája változó jellegéből fakad: Wesselényi hosszú éveken keresztül csak címszavakban rögzítette az eseményeket, s az 1814-es és 1821–22-es útinapló mellett az 1834–35-ös erdélyi országgyűlés kezdetétől maradtak fenn hosszabb napi feljegyzései. Az előadás során elsősorban az 1834 és 1839 közötti feljegyzéseken keresztül megismerkedhetünk Wesselényi naplóvezetési szokásaival, feljegyzéseinek magánéleti vonatkozásaival, életeseményeinek személyiségére gyakorolt hatásával.
Kárpáti Attila István 2014-ben szerezte meg történészi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2018-ban védte meg Wesselényi Miklós kapcsolatrendszeréről szóló disszertációját. Korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának, majd a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa volt, 2021 decemberétől dolgozik a BFL-ben. Elsődleges kutatási területe Wesselényi Miklós életútja és munkássága.
