Budapesti helyszínek 1920 óta díszítik papír- és 1967 óta fémből készült fizetőeszközeinket. A pénz használói ritkán vizsgálják meg közelebbről mit „mond” a pénz. A legtöbb ember megelégszik a címlet ismeretével, gyakran még a jellegzetes portréra se vet pillantást, pedig a pénz üzen. A városképek esetében a döntéshozók célja az ábrázolásokkal nem annyira a város bemutatása volt, hanem sokkal inkább annak jellegzetes építményeit vagy városképi részleteit akarták megörökíteni, amelyekkel a pénzt szemlélő ember könnyen azonosíthatja a fővárost, illetve amely alkalmas Budapest szimbolizálására. Leggyakrabban a Lánchíd tűnik fel a pénzeinken, illetve dunai látkép a Lánchíddal. Az előadás azokat a korona államjegyeket, pengő bankjegyeket, forint fém- és papírpénzeket mutatja be, amelyeken budapesti híd, épület, szobor, illetve a dunai panoráma kapott helyet. Bepillant a döntéshozás kulisszatitkaiba, bemutatja a tervezést, a tervezőket és megvizsgálja összhangban van-e a „fej” az „írással”. Végül – de nem utolsósorban – megvizsgálja, hogy az ábrázolásokhoz milyen levéltári tervek, iratok kapcsolódnak.
Garami Erika
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történelem – angol tanári szakon. Mintegy két évtizedig dolgozott muzeológusként a Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteményében, majd a Postamúzeumban. Kutatási területe a 19–20. századi numizmatika és pénzügytörténet. Doktori disszertációját „Kossuth Lajos 1860–1861-es londoni pénzkibocsátási kísérlete” címmel írta. 2016 óta dolgozik Budapest Főváros Levéltárában, a Tájékoztatási és közművelődési főosztályon.
A program ingyenes!
