Lassan egy finom fényváltással áttűnik a kép. A tüll mögött megjelenik a Neumannt alakító színész, aki ott áll egy hasonló régi mikrofon előtt, mintha éppen befejezte volna az előadását.
Így indul a Neumann János életét és munkásságát bemutató darab, amely egy elképzelt beszélgetésen alapszik. A szerző megidézi Neumannt, és az elképzelt helyzet valósággá válik. Neumann mesél, a gyerekkoráról, a családról, az iskoláról, a tanárokról, a kezdeti sikerekről, ahogy a tanárai próbálták a családot rábeszélni, hogy engedjék matematikát tanulni. Elmondja, hogyan ismerte meg Kármán Tódort, akivel később együtt dolgozhatott Princetonban. Hogyan került ki Svájcba, ahol ipari kémiát tanult, ahol Pólya György is tanította. Hogyan tudta Berlinben és Budapesten egyszerre végezni az egyetemet? Hogyan lett a történelem legfiatalabb magántanára a berlini Wilhelm Friedrich egyetemen? Miért tanult a matematikai és vegyészmérnöki diplomája mellett fizikát, sőt filozófiát is? A család mitől kapott nemesi rangot, hogyan lettek bárók? Miért vándorolt ki Amerikába? Hogyan született a számítógép? Ki volt az első programozó? Milyen volt idegenként Amerikában élni? Voltak-e barátai? Hogy érezte magát? Milyen volt a kapcsolata a magyarországi tudósokkal? Volt e szakmai együttműködés köztük? Hogyan született meg a modern közgazdaságtan alapműve, a Játékelmélet? Hogyan lett az amerikai kormány tudományos szakértője? Hogyan született meg az atomkorszak? A Manhattan-terv? Mi történt a kísérleti atomrobbantások közben Los Alamosban? Mikor fedezték fel a betegségét? Milyen volt a viszonya Szent-Györgyi Alberttel? Mit terveztek? Mit mondott Eisenhower elnöknek, amikor megkapta tőle a Szabadság Érdemrendet, a legrangosabb amerikai kitüntetést? – Kérdés-válasz közben megismerjük Neumann János életének fontosabb állomásait.
A színpadon, miközben Neumann mesél, bizonyos szituációk megelevenednek a vetített képeken. A párbeszédek kibővülnek. A vetített képek a valóságot mutatják, a színpadon az elképzelt világot látjuk, a kettő egymásba olvad, kapcsolatba lép. Álom és valóság együttesét alkotják, Nem csak Neumann, de a kortársak is megidéződnek. Az egész misztérium egy szellemidézés. Neumann, Bigelow, Einstein, Pólya, Teller, Kármán, Ortvay Rudolf, Fejér Lipót, Dán Klára, Szent-Györgyi Albert, David Hilbert, és még sokan mások villannak fel Neumann szűrőjén át.
Neumann élettörténetén keresztül megismerkedhet a néző a század legnagyobb felfedezéseinek történeteivel, amelyek megváltoztatták a világot: a számítógéptől az atomenergia felszabadításáig, a Játékelmélettől az agykutatásig. És persze bepillanthatunk a tudománytörténet kulisszatitkaiba is. Mit jelent a véletlen, mit jelent a szerencse, és mit jelent a készség, hogy egy adott pillanatban, a kapott információkat ki hogyan tudja kezelni, hogyan tudja azonnal kamatoztatni?
A darab látványvilága kicsit eltér a hagyományos színháztól. A bevetített videóknak dramaturgiai funkciójuk van. A színpad több síkra osztódik. Az előtérben a kifeszített tüllfüggöny, amire vetítünk, úgy működik, mint egy varázslat. Hol átlátunk, hol nem láthatunk át rajta.
Neumann János bemutatásán túl az előadás célja, hogy testközelbe hozza nem csak a tudóst, hanem a gondolkodó alkotót, aki nem fogadja el a dogmákat, a hamis, hazug, alaptalan állításokat. Aki büszke arra, hogy gondolkodni képes, szabad szellem, egyéniség, és fel meri tenni a kérdést: – Ez biztos? Miért is? Én másként gondolom.
Továbbá cél olyan fontos kérdések felvetése, amelyekről ma kevés szó esik, úgymint az erkölcs, a tanulás, a tudás fontossága. Ha másért nem, hogy megérthessük a jelen problémáit, hogy felkészülhessünk és megvédhessük a jövőt, az utódaink jövőjét.
A szöveg hangvétele alapvetően kimért. Egy tudós, aki tisztában van társadalmi rangjával, munkájának jelentőségéével, barátságos, de nem baráti. Inkább szakszerű, megfontolt, pontos. Mégis készséges résztvevője a képzelt beszélgetésnek.
Neumann a XX. század egyik legfontosabb tudósa volt. 2023-ban lenne 120 éves. Az egész világon emlékeznek rá. Szeretnénk, ha e rendhagyó előadással méltó emléket állíthatnánk mi is Budapesten. Az előadásban felhasználjuk a neumanni örökség elemeit, mint például a mesterséges intelligencia képalkotó lehetőségét. Az előadás film és színház rendhagyó ötvözete.
Neumann János: Fodor Tamás
Kérdező: Dénes Gábor
Zene: Vukán György
Írta és rendezte: Dénes Gábor