A hazai fotográfia története még azok számára is tud meglepetésekkel szolgálni, akik követik, kutatják eseménytörténetét.
Két évvel ezelőtt páratlan életmű került a Fortepanhoz.
Kereki Sándor 1952-ben született és 16 évesen, a gimnázium alatt kezdett el fényképezni édesapjától születésnapjára kapott fényképezőgépével. A fotózást sosem tanulta hivatalos keretek között, aztán a nyolcvanas évek elején végleg le is tette a fényképezőgépét. De egy bő tíz éven át a várost járva, helyzeteket és arcokat keresve saját magának és sosem megrendelésre készítette fényképeit – egy olyan korban, amikor az emberek még hagyták magukat fényképezni. Ahhoz, hogy olyan képeket lehessen csinálni, mint egy igazi metropoliszban, a papírforma szerint nem lenne elég egy akkora város, mint Budapest, de Kereki Sándornak abban az időben mégis elég nagy lett.
A képek kiemelkedő értékét az adja, hogy egy kamasz srác kezében a fényképezőgéppel rést ütött a vasfüggönyön és kortárs alkotóként, észrevétlenül a nemzetközi utcai fotózás, a street photography fősodrában úszott a hetvenes évek Budapestjén.