Ha végigtekintünk a tanácsi apparátusban dolgozó nők életpályáján és történetükön, számos kérdés vetődhet fel. Vajon tipikus kádertörténetekről van-e szó a budapesti tanácsi elitbe bekerült nők esetében? Összefonódott-e náluk a pártkarrier és a közigazgatási karrier? Voltak-e valódi női szakpolitikusok a budapesti városvezetésben? Végzettség és szakmai háttér szempontjából mi jellemezte a korszak női vezetőit? Mi változott a szocializmus évtizedei alatt? Meddig juthatott el egy nő a tanácsi vezetésben és a korabeli párthierarchiában? Voltak-e tipikusan „női” szakterületek? A Kádár-korszak végére több lett-e a nő a budapesti tanácsi hierarchia vezető posztjain, és ha igen, milyen beosztásban? Hol húzódott a Kádár-korban az üvegplafon?
Hogyan hozható összefüggésbe a szocialista korszak női várospolitikusainak, vezető funkcionáriusainak története a korszak sajátosságaival,
például a nők oktatási lehetőségeinek bővülésével, a helyi közigazgaztás szakszerűsödésével vagy akár az országos, illetve budapesti turizmus Kádár-korszakbeli felfutásával?
Budapest Főváros Levéltára és az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpont közös programja.
Előadó: Szívós Erika habilitált egyetemi docens (ELTE BTK)
Az előadóval beszélget: Géra Eleonóra, az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpont vezetője
Az eseményen kép- és hangfelvétel készül.
A rendezvény ingyenes, regisztrációhoz nem kötött.
Illusztráció: Csikesz Józsefné, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese városnéző sétán kíséri Valentyina Tyereskova szovjet űrhajóst 1965 áprilisában.
MTI Fotó: Vigovszki Ferenc