„Török András könyvének legnagyobb erénye, hogy most, amikor sokaknak kényszer, másoknak sikk elhagyni az országot, az 500 oldal végére kiderül, hogy mégiscsak Budapest a világ közepe.”
(Gréczi Emőke, ArtPortal, 2012)
A mára kultuszkönyvvé vált Budapest Könyv huszonöt éve jelent meg először. Alighanem része volt az azóta egyre népszerűbb városi sétamozgalom kialakulásában. Olyan útikönyvnek álcázott városportré és -kalauz, amely Budapest régi és új arcait egyaránt igyekszik bemutatni. Kíváncsi, különböző mértékben tájékozott olvasóit bevezeti az építészettörténetbe, a vizuális és kulináris tudományokba és sok más dologba.
Az átdolgozott kiadást a már megszokott háromdimenziós térképek mellett számos alaprajz, rengeteg archív Fortepan-kép és a szerző saját fotói illusztrálják. Újdonsága a jó néhány QR-kód, melyek átjárók az internet és a mozgóképek világába. Kedves olvasók, sose felejtsék: Budapest nem csak a budapestieké!
Török András 1954-ben született, természetesen Budapesten. A budapesti bölcsészkaron folytatott tanulmányokat követően volt nyelvtanár, színházi tipográfus, a 2000 folyóirat egyik szerkesztője, kulturálisminiszter-helyettes, fotóház-igazgató, filantrópia-tanácsadó, a Budapest folyóirat szerzője és kiadója, a Fortepan önkéntes menedzsere. Első könyvei íróéletrajzok voltak. 1986-ban Bécsben határozta el, hogy útikönyvíró lesz. Olyan könyvet akart írni Budapestről (eredetileg külföldieknek), amelyből az igazi várost lehet megismerni, nem csak a kulisszákat. Zuglóban nőtt fel, aztán lakott a Józsefvárosban, Angyalföldön, sokáig az Újlipótvárosban, egy ideje Ólipótvárosban él. Ennek ellenére (újabban) Budát, Óbudát sem téveszti szem elől. „Egész Budapest a szűkebb pátriám, hasonlóan ahhoz, ahogy magyarként egész Európát tekintem hazámnak” - nyilatkozta egyszer.
A könyv a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával 2023-ban, Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából.
A kötet 150 képet tartalmaz, másfél évszázados fővárosunk minden évéből egyet-egyet, a képek mellé pedig a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotói írtak egy-egy esszét.
A borítókép Fejér Gábor munkája.
A könyv a Városháza Kiadó gondozásában jelent meg a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával 2023-ban, Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából.
Bán Zsófia, Bartók Imre, Bereményi Géza, Dragomán György, Erdős Virág, Jánossy Lajos, Karafiáth Orsolya, Kerékgyártó István, Kiss Noémi, Kiss Tibor Noé, Kőszeg Ferenc, Legát Tibor, Lengyel Péter, Máté Gábor, Mécs Anna, Nádas Péter, Nádasdy Ádám, Papp-Zakor Ilka, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya, Radnóti Sándor, Saly Noémi, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Závada Pál, Zeke Gyula, Zoltán Gábor.
A 150 kép között, az achív fotók mellett kortárs alkotók munkáit is megtalálják. Balla Demeter, Bánhalmi János, Bánkuti András, Benkő Imre, Bielik István, Birtalan Zsolt, Erdős Dénes, Fazekas István, Fejér Gábor, Fejér Martin, Földi Imre, Horváth Péter, Mandur László, Mohai Balázs, Molnár Zoltán, Móricz-Sabján Simon és Szalay Zoltán képeiből válogatott Kincses Károly képszerkesztő.
Déri Miklós, a Józsefváros ikonikus fotóművésze a Városháza Kiadó „Csak Képek” sorozatának következő alkotója.. Déri képeit Kincses Károly, a sorozat fotószerkesztője válogatta, a könyv dizájnját pedig Köböl Vera tervező-grafikus álmodta meg.
A könyv a Városháza Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával 2023-ban, Budapest egyesítésénk 150. évfordulója alkalmából.
Vajon milyen lehet Budapest madárszemmel?
Egy biztos, semmiképpen sem unalmas! Főleg, ha Frida, a szökevény kanári és Gubanc, a csibész veréb izgalmas kalandokkal teli útját követed a Hősök terétől az Országházon és a Füvészkerten át a Nyugati pályaudvarig. Miközben összetűzésbe keverednek Gizdával, a macskával és a hiú varjúvezérrel, megtudják azt is, mit rejt a Várhegy mélye, hol találkoztak régen a boszorkányok, és merre van a temető, ahol nem nyugszik senki.
Böngészd át a csavargásuk helyszíneihez tartozó érdekességeket, ismerd meg Budapest ikonikus épületeinek, tereinek és szobrainak titkait, és feledkezz bele a látványos illusztrációk apró részleteibe! 6 éves kortól ajánljuk.
Budapest főpolgármesterének különdíját a 2023-as Ünnepi Könyvhéten ez a játékos Budapest-könyv nyerte el.
A cigányzenészek és a zenész cigányok kulturális öröksége a 19–20. századi Magyarországon hol halványabban, hol erősebben szövi és szőtte át a magyar kultúra számos színterét és produktumát. A tanulmánykötet célja, hogy ezeket a lehetséges kutatási területeket számba vegye és felsorakoztassa, még az egészen áttételesen kötődőeket is. Egyúttal szakít a közvélekedésben – és olykor a tudományos közéletben – elterjedt sztereotip, vagy éppen a „naiv tudomány” jegyeit magán viselő cigányzene és zenész cigány képpel. A téma számtalan alakváltozására szeretné felhívni a figyelmet, közvetítve, hogy a cigányzene és a zenész cigányok elválaszthatatlan részei a magyar kultúrának. Ugyanakkor a magyar kultúra is elválaszthatatlan a cigányzenétől és a zenész cigányoktól, ezáltal a magyarországi cigányságtól. Éppúgy, ahogy Magyarország vonatkozásában – a strukturalista elméletek szerint –, a vérségi alapon szerveződő, homogén, egymástól élesen elkülönülő cigányságról és nem cigányokról/magyarokról sem beszélhetünk. A közös múlt tudata elengedhetetlen előfeltétele a közös jelennek, ami pedig lehetővé teszi a közös jövőt. A kiadvány a Gondolat Kiadó gondozásában a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával jelenik meg 2023-ban, Budapest egyesítésénk 150. évfordulója alkalmából.
2022 őszén éppen 150 éves a Nagykörút. Pontosabban: másfél évszázada húzták fel az első épületét, de aztán még harmicnégy esztendőbe telt, hogy ráüthessék a hivatalos pecsétet: immár elkészült. Ez a könyv arról szól, hogyan lett a külvárosi kertek helyén széles bulvár, kik építették és tervezték, hogyan éltek itt a pesti polgárok. Az egyes fejezeteket kalauzként használva végig is járhatjuk az egész útvonalat. Sétáljanak velem! -- N. Kósa Judit
Kósa Judit kötete győzött a Szép Magyar Könyv 2022 versenyén Ismeretterjesztő könyvek kategóriában – a könyvet Pintér József grafikus tervezte, a képszerkesztő pedig Erdős Dénes volt. A könyv a Városháza Kiadó gondozásában jelent meg.
