Az 1872. december 22-i törvénycikk elrendelte az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését. Az egyesítési folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget és megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8. lett. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. A városrendezésre 1870-ben írtak ki pályázatot, amit Lechner Lajos építész nyert meg és a főváros középítési igazgatójának nevezték ki. Ettől kezdve állandó építkezési területté vált a város. A folyamatos városrendezés mellett 1871-ben elkezdték építeni az Andrássy utat, és még ugyanebben az évben törvény született a Nagykörút építéséről. Elkészült a második Duna-híd, a Margit híd is. Már a kiegyezés után megindult a tömegközlekedés kiépítése, ami később is fejlődött. 1887-ben forgalomba állították a mai villamos ősét a Nagykörúton. 1870-ben megindult a Várhegyre a Sikló, négy évvel később pedig a Szabadság-hegyre a Fogaskerekű. Az 1880-as évek második felében kiépült a Cinkota és Soroksár közötti, valamint a szentendrei HÉV. 1874-ben nyílt meg a Központi Távirda, öt évvel később pedig megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. A nemzeti polgárosodás a 19. század végére mindent áthatott. A város régi iparos és munkás lakosságának addigi nyelve főleg a német volt, de szinte egy nemzedék alatt váltottak át a magyarra. A kerületek neve és az utcanevek is magyarrá váltak. A századfordulóra több mint 700 000 lakosú világvárossá fejlődött Budapest. Európa-szerte híres volt pezsgő kulturális életéről, kávéházairól, gyógyfürdőiről, szórakozóhelyeiről és éjszakai életéről. Forrás: buda-pest.hu, mult-kor.hu Az alkalmi bélyegblokkon Budapest Duna parti látképének mai és egykori ötvözete látható. Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi borítékon (FDC) a Lánchíd, míg az alkalmi bélyegzőben a főváros jubileumi logója található.
