A Zsidó Budapest 150 éve

A magyarországi zsidóság vitán felül úttörő szerepet játszott a modern polgári világ kialakulásában. A 18. század végén a Király utca elején, az Orczy házban és környékén alakult ki az első pesti zsidó negyed, ide költöztek az ország más részeiből és Kelet-Európából érkező zsidók, többségükben kereskedők, iparosok. Egy évszázaddal később pedig a népszámláláskor az akkori Terézváros (mai 6. és 7. kerület) lakosságának már 45 %-a vallotta magát zsidó vallásúnak. Az ide érkezők tudása, lelkesedése és szakértelme találkozott a haladást és fejlődést pártoló magyar nemességgel és az egyre növekvő számú városi polgársággal. A ma ismert Budapest igazi arca a Millennium éveiben alakult ki, köszönhetően nem kis mértékben a pesti zsidóság tevékeny közreműködésének.

Nem véletlen, hogy éppen itt épültek fel a pesti zsidóság legfontosabb ortodox és neológ templomai: a Kazinczy, a nemrég gyönyörűen felújított Rumbach zsinagóga, vagy Európa legnagyobb neológ temploma, a Dohány utcai zsinagóga. Erzsébetváros egyszerre volt a vallásos zsidóság spirituális központja, zsidó és keresztény kiskereskedők és iparosok és kevésbé tehetős művészek otthona. Itt jártak-keltek a nyüzsgő, bohém pesti éjszaka különös figurái. Itt született és élt Seress Rezső, Rejtő, Karinthy, Heltai, Füst Milán, Szép Ernő, Zsolt Béla. Itt dolgozott a csodálatos Róth Miksa, a magyar üvegfestés kiemelkedő alakja (emlékháza a kerület egyik kulturális látványossága). Csodálatos, sokszínű emberek, akiket talán a „hely szellemén” kívül az kötött össze, hogy mindannyian magyarnak vallották magukat: magyar művésznek.  Az már a magyar történelem szörnyű fintora, hogy éppen itt állt a pesti Nagygettó is, ahol jogaiktól megfosztva éltek-haltak magyar zsidók, akiket más magyarok hajtottak be a falak közé. 

Amikor a zsidó negyedről beszélünk, mindannyiunk szellemi és történelmi örökségéről beszélünk. Mi itt Erzsébetvárosban igyekszünk megőrizni a múlt emlékeit – legyenek azok szépek vagy szomorúak. És miközben soha nem feledjük, ami történt, fontosnak tartjuk, hogy ez a hely újra nyüzsgő, életteli színtere legyen a fővárosnak. Ahol békésen megférnek egymás mellett a különböző gondolatok, vallások, népek; ahol a szórakozóhelyek mellett olyan kulturális intézmények működnek, mint a Zsidó Történeti Tár vagy a Gólem Központ.

Niedermüller Péter

Erzsébetváros polgármestere

Egy születésnap megszervezése nem könnyű, de mindenképpen örömteli feladat, különösen igaz ez, ha a százötvenedik évfordulóról, Budapestről és nem egy eseményről, hanem fél évig tartó ünneplésről beszélünk. Amikor polgármester úr felkért, hogy vállaljak szerepet az erzsébetvárosi Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat megvalósításában, nem sokat gondolkodtam, elfogadtam. Az évforduló ugyanis kiváló alkalom arra, hogy megmutassuk, Erzsébetváros mivel járult hozzá a hosszú évek alatt Budapest sokszínűségéhez, hogy az itt élőkkel közösen tárjuk az érdeklődők elé a zsidó negyed különlegességeit, a mindennapokban is élő hagyományokat, a zsidó kultúra értékeit.

Jordán Adél

színész, a Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat arca