NEWSLETTER

Az autómentes hetet ünnepelve most három napon keresztül újra miénk  lesz Budapest legszebb terasza! A Valyo Viaduktban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tájépítészeti kiállítását nézhetitek meg a hétvégén, A Viadukt Teraszon pedig új kiállítás nyílik, kézműves sörökkel és a The Juice koncertjével. Pénteken a Budapest Galéria szervezésében megvalósuló "Flaszter - I. Budapest Köztéri Kortárs Művészeti Biennálé" hivatalos megnyitója is a rakparton kap helyet, melynek részeként szombaton felavatjuk a Valyo "Fauszodák Budapesten" installációját szárazföldi úszóedzéssel és Cyborg Templar -ral. A Valyo Közösségi Viaduktot a Klisé Társulat két színházi előadással kelti életre, a Budapest Városháza pedig a városi biciklizés témájában tart beszélgetést a 2-es villamos alatt. A pre-ATAFF Szolnoki Filmfesztivál filmfesztivál filmjei szombaton, a "Dunaszaurusz" című dokumentumfilm pedig vasárnap forog a RAKPARTMOZI vásznán. A táncról és zenéről a Sokkal Másabb zenekar, a Madam és a Budapest Open Mic gondoskodik. Aki pedig egy kis nyugira vágyik, várja a szokásos coaching Zsupszkulcs-al, mesesterápia gyereknek Birovits Zsuzsanna oldala-Lélekmelengető szalon-al, Útkereső társasjáték a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI)-vel, és persze az elmaradhatatlan Flow to the People jóga (az utolsó idén!)
 Október 23-ig miénk a placc, úgyhogy használjátok ki az utolsó egy hónapot, amíg minden hétvégén szabad a RAKPART!
Program:
Szeptember 22 ~ péntek: RAKPART 10:00-11:00: Danny Mesél a RAKPARTON//gyerekprogram az autómentes napon 18:00-20:00: Megnyitó | Flaszter - I. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále 18:000-20:00: Zituli Space Project, Faktor X, ALMA a RAKPARTon KÖZÖSSÉGI VIADUKT 16:30-17:30: Új, kerékpározást segítő elemek a városképben - kerekasztal Szeptember 23 ~ szombat: RAKPART 9:00-10:00: Jóga a rakparton//Flow to the People 10:30-12:30: Budapest Össztekerés 17:00-19:00 Fauszodák Budapesten - Fürdés a Dunában a múltban és a jövőben - megnyitó | Valyo | Flaszter 18:00-19:30: Sába All In Kiállítás a Rakparton 20:00-22:00 pre-ATTAF/ Az elmúlt évek legjobbjai /rolövidfilm vetítés a RAKPARTON 20:30-22:00: ÚJ DÁTUM! Sokkal Másabb a rakparton! 
KÖZÖSSÉGI VIADUKT 16:00-17:00: VILLÁMRANDI// Klisé Társulat  Szeptember 24 ~ vasárnap:  RAKPART 16:00-18:00: Szabad egy táncra? a RAKPARTON 15:00-20:00: Útkereső 16:00-20:00: (helyre)RAKPART 17:00-22:00: Budapest Open Mic a RAKPARTON IV. 19:00-22:00: Dunaszaurusz – RAKPARTMOZI KÖZÖSSÉGI VIADUKT 16:00-17:30: Pass Andrea: Újvilág // Klisé Társulat A RAKPART~2023 a Budapest 150 programsorozat keretében, a Budapest Városháza, a Valyo - Város és Folyó Egyesület és a Budapest Brand Nonprofit Zrt együttműködésében valósul meg. Október 23-ig miénk a placc, úgyhogy használjátok ki az utolsó egy hónapot, amíg minden hétvégén szabad a RAKPART!
A rendezvény ingyenes!

Rakpart’23 programok

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

<div class="xdj266r x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs">Ha egy átlagos városi reggel színfalai mögé nézünk, akkor felfedezhetjük, hogy a nap 24 órájában megállás nélkül sokezer szorgoskodó kézre van szükség ahhoz, hogy az életünk gördülékeny kényelemben telhessen.</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">Bár ez nem volt mindig így, az egyesült főváros 150 éve alatt rengeteget változott a városi életmód, a közszolgáltatásokat végző cégek pedig ezzel együtt fejlődtek, hogy biztosítani tudják a Budapestiek számára a kor elvárásainak megfelelő körülményeket. Hosszú és rögös út vezetett idáig, mi, a város lakói pedig már szinte észre sem vesszük a háttérben zajló munkát, csak annak eredményét élvezzük nap, mint nap.</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">A NONSTOP Budapest kiállítás a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közszolgáltatások eme rendkívül izgalmas történetébe és világába ad betekintést.</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">KIÁLLÍTÓK</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft., BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.: FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió, FKF Hulladékgazdálkodási Divízió, FKF Köztisztasági Divízió, FŐKERT Kertészeti Divízió, BTI Temetkezési Divízió, BKV Zrt., Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), Budapest Közút, Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., Fővárosi Vízművek</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">HELYSZÍN</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">Kristály Színtér, Margitsziget</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">MEGTEKINTHETŐ</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">2023.09.23. – 10.08. hétfőtől vasárnapig 10:00-18:00</div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s"> </div>
<div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s">Kreatív menedzsment: Let it Be! art agency</div>

NONSTOP BUDAPEST – A fővárosi közszolgáltatások 150 éve

Címsor

A Budapest 150  eseménysorozat keretében öt héten át több mint tíz budapesti helyszínen láthatóak az első Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále alkotásai és eseményei. A program a kortárs művészet eszmeiségével, formáival és tartalmával mutatja meg Budapest elfeledett történeteit, lehetőséget ad az emlékezésre, az újrakezdésre, a várost másként mutató szemszögek megtapasztalására, láthatatlan közösségek bemutatására és újak teremtésére.
Közreműködnek, többek között: Antal Balázs, Bogyó Virág – Madácsi Flóra, Borsos Luca – Bartha Márk, DePART társulat, Horváth Gideon, Kelemen Kristóf – Török Tímea, Petrányi Luca, Sugár János, Szabó Eszter Ágnes - Fajgerné Dudás Andrea - Bíró Anna, VALYO: Város és Folyó Egyesület
Részletes programok és helyszínek:
https://www.facebook.com/budapestgaleria/posts/768735488385921
A Flaszter - I. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále a Budapest 150 programsorozat részeként Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával, a BTM - Budapest Galéria lebonyolításában valósul meg.
A programok ingyenesek!

Flaszter - I. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále 

Évente több millió vendég kíváncsi Magyarország szépségeire és szórakoztató programjaira. Hazánk ékkövei a budapesti fürdők, amelyek méltán vonzanak látogatókat a világ minden tájáról.  
A Turizmus Világnapján különleges közösségi programmal készül a Széchenyi fürdő. Örömdobolásra hívja vendégeit, amelyre minden lelkes zenélni vágyót várnak. A vízálló hangszereket a medencében is bátran használhatják a közreműködők. A fantázia határtalan. Külföldi és magyar dallamok is felcsendülnek majd a fürdőtérben. Nem lesz disszonancia, a hangzás összhangját a helyszínen szakképzett zenész teremti meg. Zenei előképzettség nem szükséges, bárki csatlakozhat. Fürdőzéssel párosítva páratlan élményben lesz része minden közreműködőnek.  
A zene mindenkinek szól.

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda

A turizmus világnapja

Budapest 150

Vegyél részt egy Budapest ikonikus helyszínein keresztül vezető futóversenyen! Olyan helyeken visz keresztül, ahová más körülmények között be sem jutnál. A verseny alatt történelmi útvonalakon haladhatsz át, különleges látványosságokban gyönyörködhetsz. 
Az útvonalat úgy tervezzük meg, hogy versenyzői és városnézői szempontból is izgalmas legyen. Ehhez minden érintett kerületet bevonunk a maraton tervezésébe, így ők is aktív résztvevői lesznek a versenynek.
A Városháza szeretne beszállni a maratonok előtti hagyományos szénhidrát fogyasztó eseménybe is: minden versenyző a város vendége lesz. 
Mivel a versenyt a Spar Budapest Maraton rendezőinek bevonásával készítjük elő, garantált lesz a szakmai hozzáértés és a versenyzői, maraton szervezői tapasztalat jelenléte.
A futóversenyről további információkat az alábbi linken olvashat: <a href="https://www.sparbudapestmaraton.hu/">38. SPAR Budapest Maraton Fesztivál | 2023. 10. 14-15.</a>

Maraton

Közelgő programjaink

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját látványos programsorozattal ünnepli a főváros.
Budapest az ellentétek városa, az elmúlt másfél évszázad tapasztalataiból pedig tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha ezek az ellentétek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást.
Ebben az évben a toleráns, a sokszínű, a támogató, a befogadó Budapestet ünnepeljük, azt a várost, ami életünk legfontosabb pillanatainak helyszíne.
Ha szeretnél többet megtudni, <a href="https://150.budapest.hu/budapest-150-leiras" target="_blank" rel="noopener">olvass tovább</a>.

A szabadság városa

BP150

Térfoglalás - 2023

Pihenj és élvezd a Dunát a rakparton!

Rakpart’23

Budapest Nyitány

Budapest 150 torta

A Budapest-hatás

Budapest Nagyregény

Mit kívánsz, Budapest?

Budapest Időgép

Osszuk meg az ünnepet mindenkivel!

Budapesttől, szeretettel! // Budapest 150. születésnapja mindenkinek ünnep

A Budapest 150 bemutatja

Az egyetlen dolog aminek jót tesz az egyre sötétebb politikai légkör, az a szatíra, karikatúra műfaja, de amíg pár éve fel-felnevettünk a plakátokat nézegetve, most csak szomorúan ácsorogtunk előttük, hogy hát értjük a viccet, de már nem tudunk nevetni. Az ingyenes óriásplakát kiállítás október 8-ig látható a Bikás parkban. Az idei hívószó a Mire készülsz? volt.

KULTÚRA

Egyre nyomasztóbb hely a valóság? – megnéztük az idei ARC plakátkiállítást

Van egy kis sorozatunk, amelyben Budapest titkos kertjeit fedezzük fel – hátha más is kedvet kap hozzá. Jártunk a Budai Arborétumban, a Fiumei Úti Sirkertben, sőt két művészettörténeti oázisba is bejutottunk, az Epreskertbe és a Martsa Műhely és Műteremkertbe. Legújabb ajánlatunkhoz kicsit kijjebb kell menni a belvárosból, de érdemes. Kovács Krisztina írása és fotói.

STÍLUS

Lelkek kertje Zuglóban – avagy séta Budapest csodás japánkertjében

A cikk eredetileg 2021. október 5-én jelent meg. 
<h3 class="wp-block-heading">Mi az a Mátyásföld?</h3>
Budapesti városrész, 1950 óta a 16. kerület – ahogy manapság hívjuk, a Kertváros – része. Előtte önálló település volt, bár csak igen rövid ideig: 1933-ig ugyanis Cinkotához tartozott. A legérdekesebb területe a történelmi mag, vagyis Ómátyásföld, mely a 19. század végén született meg, gondos tervezéssel, parcellázással.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka6659-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Eredetileg nyaralótelep volt, ami ezt jelenti, hogy a Pesten belvárosi, nagypolgári lakásokban élő tehetős ügyvédek, gyárosok, kereskedők tavasszal kiköltöztek ida kertes villájukba a családjukkal, ősszel pedig visszatértek a városba. A huszadik század első felében azután egyre többen állandó lakóhelyüknek választották ezt a területet: a házakat téliesítették, az itt álló hotelből iskola lett, és fokozatosan kiépült a szükséges infrastruktúra.
<h3 class="wp-block-heading">Mitől érdekes?</h3>
Nincs még egy zöldövezeti városrész Budapesten, amelyet olyan nagyvonalúan alakítottak volna ki, mint Ómátyásföldet. Minden utcája tizenöt méter széles, ezeken gesztenye-, platán- és hársfasorokat ültettek. A telkek minimális mérete hatszáz négyszögöl volt, az összes épület villajellegűnek épült, parkosított előkerttel, jellemzően díszes kertkapukkal.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka6640-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Az egységesen felparcellázott területhez egy kisebb és egy nagyobb park, valamint egy jelentős méretű templomkert is tartozott. Bár az épületek és a korabeli kertek egy része elpusztult, illetve az idők folyamán sűrűbb, és kevésbé nívós lett a beépítés, az eredeti térszerkezet, számos idős fa és szép épület még őrzi a fénykor emlékét.
<figure><img src="/api/file/image/img20210117144737-1024x768.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="768" />
<figcaption>Kép: Kovács Tamás</figcaption>
</figure>
<h3 class="wp-block-heading">Hogyan jöhetett létre ez a telep?</h3>
Bár Mátyásföld nem volt önálló település, a szó legszorosabb értelmében „önkormányzati” alapon működött: az itt élők tényleg önmagukat szabályozták. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete megállapodott a cinkotai földesúrral, Beniczky Gáborral, hogy csak nekik ad el parcellákat ezen a környéken, amit pedig ők adnak tovább – a hasznon megosztozva. Csak az vehetett telket az egyesülettől, aki be is lépett, és elfogadta annak alapszabályát. Ebben előírták, hogy milyen minőségű épületet, kertet, kerítést kell kialakítani, hogyan kell azt gondozni.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka6631-2-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A házakat az egyesület hagyta jóvá, hogy megfelnek-e a villakinézetnek (például nem lehetett tűzfaluk) és hogy jól vannak-e elhelyezve: az utcától legalább hat méterre kellett állniuk, előttük díszkertet kellett kialakítani. Az előírások egy része ma már megmosolyogtató, például megtiltottak a szennyvíz utcára vezetését. Ám a 19. század végén ez még egy teljesen természetes tilalom volt, hiszen hivatalosan egy falu – Cinkota – része volt a telep. Előírták azt is, hogy a telke előtt mindenki köteles a járdát tisztán tartani és „kavicsoztatni”, ami azért jól mutatja, mennyire máshogy nézhetett ki az utcakép a betonjárdák és aszfaltozott úttestek elterjedése előtt.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka6658-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3 class="wp-block-heading">Mi történt az elmúlt száz évben?</h3>
A nyaralótelep fénykora az első világháborúval lezárult. Még utána is parcelláztak fel újabb területeket, de ezeknél már mások voltak az igények, az előírások. Ami persze érthető, Trianon után, a világválság idején sokkal kevésbé lehetett fényűző életet élni, mint a monarchiában. Az új utcák és telkek már nem voltak olyan nagyvonalúak, mint a régiek, villák helyett „családi házak”, vagy épp kisebb nyaralók, „hétvégi házak” épültek. A platánokat és a gesztényéket gyümölcsfák váltották fel az utcákon. Mai szemmel nézve még ez is idillik környék volt – egy ilyen részén nőttem fel én is Mátyásföldnek –, de már nem egyedülállóan különleges.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka9658-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A település szélén megjelent az ipar: Magyarország első nemzetközi repülőtere mellett repülőgépgyártás folyt, majd felépültek az Ikarus autóbuszgyár telepei.
<figure><img src="/api/file/image/fortepan41567-1024x569-fortepan-szent-istvany-dezsa.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="569" />
<figcaption>Kép: Fortepan/ Szent-Istvány Dezső</figcaption>
</figure>
Később a szovjet hadsereg egyik központjává vált az Erzsébet-liget: a park jelentős részét ekkor építették be. A villanegyed sajnos a rendszerváltás óta is folyamatosan pusztul, sorra tűnnek el a rosszabb állapotú épületek, vagy azok a két világháború között emelt modernista nyaralók, amelyeket a ma embere még nem tart sokra.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka9648-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Ugyanakkor örvendetes módon számos villát felújítottak az elmúlt évtizedekben, olyanokat is, amelyek szint már a biztos pusztulás szélén álltak.
<h3 class="wp-block-heading">Mit nézzünk meg, ha erre járunk?</h3>
Feltétlenül csodáljuk meg az öreg fákat! Budapesten kevés az igazán idős, terebélyes fa, és bár a belsőbb kerületekben találhatókat hatalmas tisztelet és megbecsülés övezi, a mátyásföldiekről keveset hallani. Pedig platánból, hársból, de még tölgyből is akad kifejezetten látványos egyed. A legszebb fasor a Pilóta utcában áll: különösen szép, ahogy a templom előtt Y alakban elágazódik.
Az Erzsébet-liget faállományából sajnos kevés maradt meg: a háborúkban tűzifának vágták ki a zömét, a megszálló szovjet csapatok pedig nem feltétlenül igényes parkot alakítottak ki a helyükön. Ezzel együtt is szép városi erdő ez, melyben akad pár látványos faegyed is. Ha már a ligetben járunk, nézzük meg Magyarország első süllyesztett pályás teniszklubjának 1929-ben felavatott, art déco stílusú épületét.
A századfordulós stílusok mellett meg kell említeni a szocreált is: ebben az <a href="http://enbudapestem.hu/2021/07/a-pesti-luxus-szocreal/">ötvenes évekre jellemző modorban</a> épült az a katonai iskola, melyben jelenleg a BGE Külkereskedelmi Kara működik. Hasonló szellemben tervezték azt a „tiszti kaszinót”, amelyet ma Vivópalotának hívnak. Decsi István mesteredző vezeti itt az általa alapított Kertvárosi vívó SE-t, ahol többek közt <a href="http://enbudapestem.hu/2020/10/szilagyi-aron-es-a-virus-miatti-kronikus-versenyhiany/">Szilágyi Áron is felkészült</a> a tokiói olimpiára.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka6632-2-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A szép villákat felesleges lenne mind felsorolni, ráadásul a barangolás örömét szerintem pont az adja, hogy váratlanul botlunk bele egy-egy kincsbe. A szecesszió és az eklektika legkülönbözőbb irányzatai mellett egy-egy neogótikus, neobarokk, neoklasszicista vagy épp modern villába is belefuthatunk. Ám amit semmiképpen ne hagyjunk ki, az természetesen a legtöbbet mutogatott Dozzi-villa a Koronafürt utca és a Májusfa utca sarkán, illetve a már említett Pilóta utca, ahol szinte mindegyik villaépület figyelemre méltó.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka9700-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Ha sikerül magnóliavirágzáskor (március vége, április eleje) érkezni, mindenképpen keressük fel a Bökényföldi út és a Táncsics utca kereszteződésében álló Szamóca cukrászdát: a mellette két akkora liliomfa pompázik ilyenkor, hogy a virágözöntől szinte nem is látni a mögöttük álló villát.
<figure><img src="/api/file/image/matyasfoldszecessziobarthadorka6637-1024x683.jpeg" alt="Mátyásföld" width="1024" height="683" />
<figcaption>Kép: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>

Vannak városrészek, amelyekhez így vagy úgy, de kötődöm, és rengeteget írok róluk. Ilyen például Óbuda szíve, amelyről több cikkem is megjelent az Én Budapestem oldalán, a barokk emlékektől a kísérleti lakótelepen át mókusok titkáig. Ugyanakkor a szívemhez legközelebb álló városrészről még nem írtam önálló cikket. Pedig születésem óta Mátyásföldön élek, rendszeresen vezetek sétákat arra és folyton példaként emlegetem, akármiről is legyen szó. Szóval most pótlom a hiányosságot, legalábbis részben: néhány szóval bemutatom a villanegyedet, amely alighanem a legismertebb és mindenképp a legértékesebb része a környéknek. Zubreczki Dávid írása.

Zubreczki Dávid bemutatja nekünk a mátyásföldi villanegyedet. Feltétlenül csodáljuk meg az öreg fákat, és semmiképpen ne hagyjuk ki a Dozzi-villát a Koronafürt utca és a Májusfa utca sarkán.

A legszebb budapesti villanegyed nyomában

Fél évszázaddal ezelőtt érkezett meg Magyarországra a Malév első Tu-154-ese, ezzel új korszak köszöntött be a nemzeti légitársaság életében. A HA-LCA lajstromjelű repülőgéppel 1973. szeptember 5-én repült haza dr. Fülöp András főpilóta, a gép pedig szeptember 13-án, 109 utassal a fedélzetén teljesítette első menetrendszerinti járatát Moszkvába.

„Olyan volt, mint egy bika!” - Ötven éve érkezett Budapestre az első Tu-154-es

– Hogyan határozza el hét évesen egy salgótarjáni kisgyerek, hogy zenész lesz, miközben a kortársai még aközött vacillálnak, hogy katonák, tűzoltók, rendőrök vagy szuperhősök legyenek?
– Bennem sosem merült fel ilyen karrier, azokra az osztálytársaimra pedig kifejezetten furcsán tekintettem, akik rendőrök szerettek volna lenni. Minden le tudott egyébként kötni, de nem sokáig – viszont a zene volt az, ami mellett hosszú ideig el tudtam időzni. Az unokatestvéreim is tanultak zenélni, és emlékszem, hogy a szüleim egyszer úgy jöttek haza egy koncertjükről, hogy milyen ügyesek voltak, meg mennyire büszkék lehetnek magukra.
– Csak azt ne mondd, hogy gyermeki féltékenység kerített hatalmába!
– Nem, inkább felcsigázott a lelkesedésük. Akkor azt mondtam, hogy én is szívesen zenélnék, bár akkor még semmilyen komoly kapcsolatom nem volt a zenével. Hét évesen azonban elkezdtem hegedülni, és akkor szinte minden értelmet nyert számomra.
– Odaálltál a szüleid elé, hogy apa, anya, úgy döntöttem, hogy mától hegedülni fogok?
– Nem, eredetileg zongorázni szerettem volna, viszont a szüleim azt mondták, hogy inkább hegedüljek. Ráadásul nem év elején kezdtem el, hanem évközben, így nem lehetett zongoraszakra beiratkozni, hegedűre viszont lehetett, így hegedülni kezdtem. Később persze felvettem a zongorát is, szóval egyáltalán nem bántam meg a hegedülést.
– És ez automatikusan vitt téged a komolyzene irányába? 
– Ami nagyon tetszett a klasszikus zenében, hogy nem egyhangú és nem sematikus. Attól függetlenül, hogy a barokk zene, meg a klasszikus zene is elég sematikus, de máshogy, mint a könnyűzene. Tizenhét-tizennyolc éves koromig így nem is nagyon hallgattam könnyűzenét.
– Húha!
– Igen, ezt most pótlom éppen. De egyébként ez sem igaz teljesen, mert Black Eyed Peas-t hallgattam Fergie-vel, őket mindig nagyon szerettem. De rajtuk kívül csak klasszikus zenét hallgattam.
– És azon belül?
– Az első időszakomat inkább Vivaldi határozta meg, de szerettem Bachot is. Aztán később jött a romantika, ami meg is maradt Csajkovszkijval, aki 12 éves korom óta a kedvencem. Amikor pedig 17-18 évesen elkezdtem figyelni a könnyűzenére, elkezdtem figyelni a 20. századi zenére is, Bartókra, Sztravinszkijra.
– Kurtágig és Ligetiig is eljutottál?
– Hogyne, és nem csak hallgatni kezdtem például Ligetit, de értelmezni is, szóval mondhatni az egyetemi alapképzésem során sikerült velük, illetve a modern zene ezen irányvonalával megismerkedni.
– A klasszikus-, vagy komolyzenét a laikusok úgy képzelik, hogy borzasztóan szigorú megoldások és hagyományok mentén dolgozik, és csak halál komoly arccal lehet hangversenyeket komponálni. Pedig a kísérletezés itt is éppen annyira létező dolog, amit te gyakorolsz is azzal, hogy beleszövöd az autentikus cigányzenét a műveidbe. Mennyire működik ma a kísérletezés a komolyzenében?
– Szerintem ma már nem ez a fő irányvonal és ettől elválasztanám a fúziót. Inkább a 20. század második felére volt jellemző  kísérletezés egy zongora szétfűrészelésével, vagy amit például John Cage csinált a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=JTEFKFiXSx4" target="_blank" rel="noopener">4’33-mal</a>, vagy Ligeti <a href="https://youtu.be/xAYGJmYKrI4" target="_blank" rel="noopener">a metronómokkal</a>. A 21. században inkább azt érzem, hogy a zeneszerzőknek inkább a múltszázad törekvéseit kell beemelni, vagy visszaemelni a mostani zenébe. Ha engem kérdezel, szerintem ilyen értelemben tisztul a zene és nem az, van, mint a 20. században, hogy minden a tizenkétfokúság, amiben legyen meg mind a 12 hang, akár egymás fölött, egymás mellett, mindenhogy. Szerintem most már befogadhatóbbá kell tenni a zenét.
<figure><img src="/api/file/image/august-25-2023ruzsa-rania-2023-fovaros00023-9.jpeg" alt="-" width="8256" height="5504" />
<figcaption>Kép: Ruzsa Rania/Főváros</figcaption>
</figure>
 
– Merthogy ennyire elszaladtunk a kísérleti zenével?
– Igen, és emiatt szerintem bizonyos fokig megszűnt a kapcsolat a közönséggel. Persze a 20. század elején még nem élt ilyen formában a könnyűzene, a sznobizmus viszont igen, így működni tudott, de mára ez szerintem teljesen kiürült. Ebből fakadóan nekünk, klasszikuszene-szerzőknek tennünk kell azért, hogy az emberek újra bejöjjenek a koncertekre. És ezért még nagyon-nagyon sokat kell tennünk.
– Azt mondod, hogy a könnyűzene felé kell vinni a komolyzenét?
– Nem, de hozzáteszem, hogy terveim között szerepel produceri dolgokat is csinálni, főleg az elektronikus zene irányában. De az egy másik dolog.
– Említettük, hogy amolyan szignód a komolyzene cigányzenével való fuzionálása. Küldetés ez a részedről, vagy ennyire mélyen inspirált a cigányzene? 
– Származásomat tekintve azt hiszem, hogy mindkét felvetés megállja a helyét. De érdekes dolog ez, mert valahogy, amikor írom a darabjaim, és visszaolvasom őket, azt látom, hogy mindegyiknek az alapja a cigányzenéből ered. Most már ezt egyre jobban bele tudom építeni, illetve ugyanígy ki is tudom emelni olyan formában, hogy az jól működjön. Mindettől függetlenül azért is tartom jónak ezt az irányvonalat, mert a 20. században szinte senki nem foglalkozott cigányzenével, leszámítva az operetteket, de ezt nem tekinteném a magaskultúra részének, még akkor sem, ha egyébként én kedvelem őket. Így azt hiszem, hogy ebben nagyon sok lehetőség van, hiszen rengeteg cigány népdalt lehet még gyűjteni, ami más népek zenéjéről mára alig mondható el.
– Neked ez szándékodban áll? 
– Szándékomban mindenképpen áll, csak ehhez rengeteg pénzre, rengeteg energiára és sok emberre van szükség.
– Van erre támogatási lehetőség? Egyáltalán a műveid létrehozására, bemutatására van támogatásod?
– Én állami támogatást eddig soha nem kaptam, hiába nyújtottam be bármilyen pályázatot. Nem tudom, hogy ennek mi lehet az oka, de azt hiszem, hogy ez még kreatívabbá tesz, hiszen teljesen más megoldásokat kell találnom ahhoz, hogy be tudjam mutatni egy új művem. Mondhatnám úgy is, hogy magamnak kell megtalálnom ehhez az utat, mert 20 éves koromtól máig hajlamos voltam azt remélni, hogy ez beindul majd magától, de most már belátom, hogy ez nem így működik. De ez van, csinálni kell.
– Ezzel együtt jelentős sikereket tudhatsz magadnak már így is. A 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson bemutatott műved lett az első lovári nyelven íródott mise a zenetörténetben. Hogyan éri el ezt egy húszas évei elején járó zeneszerző?
– Ez egy izgalmas kérdés, mert néha én sem tudom, hogy történhetett. Volt egy tanárom a Bartók konziban, Lakatos György, akivel azóta is nagyon jóban vagyok. Ő volt a kamaratanárom, és vele rengeteget beszéltem zeneszerzésről. Utána zeneszerző lettem az Akadémián, jöttek az első sikerek, versenyeredmények, neki pedig ennél a lehetőségnél találnia kellett egy olyan roma zeneszerzőt, aki megbízható, meg tudja csinálni és nem hakniként tekint a dologra.
– Tehát ez egy koncepciózus felkérés volt?
– Igen. Eleve nemrég fordították le a Bibliát lovári nyelvre, így adta magát a roma mise megszületése is, aminek szövegét szintén Ferenc pápa hagyta jóvá. Utána jött a lehetőség, hogy ezt meg lehet zenésíteni.
– Mennyi idős voltál te ekkor? 
– Amikor megkaptam a lehetőséget a misére, akkor húsz éves.
– És olyankor mi van, amikor eléd állnak, hogy akkor tiéd a zenetörténet első lovári miséjének megzenésítési lehetősége?
– Hát ezt akkor fel se fogtam. De hozzátartozik, hogy egy teljes nyarat gondolkodtam azon, hogyan is álljak neki, miközben egy nagyon nehéz éven voltam túl az Akadémián, és azt terveztem, hogy azt a nyarat végig fogom bulizni. De végül elég jól oldottam meg a feladatot – legalábbis úgy hiszem.
– Hogy került képbe a Budapest nyitány megírásának lehetősége?
– Hát leginkább úgy, hogy megpróbáltam, hátha bejön. És bejött. És azt hiszem, hogy elég jól rá is éreztem arra, hogy hol van a keresztmetszete annak, amit a zsűri szeretne, illetve mi az, amivel bele tudom tenni mindazt, amit szeretnék. És talán azért is lett ez nyerő, mert mindenki azt gondolta, hogy erre a pályázatra egy nagyon egyszerű dúr-moll, fanfárszerű, szignálszerű dolgot kell írni, ami megvan az én művemben is, de én belevittem a 20. századi nagy elődök hangzásvilágát például a mikropolifónia, vagy a Bartók-felfogás által.
– Hogyan lehet belekomponálni a három város egyesítését és a főváros összetett kulturális-történelmi-urbanisztikai identitását egy zeneműbe?
– Az egész darab három részből áll, amire már rá lehetett húzni, hogy van Pest, van Buda, illetve Óbuda. De nem is ez volt a legfőbb irányvonal, hanem inkább az, hogy Pestet, Budát és Óbudát többször próbálták már meg egyesíteni, és mégis csak harmadik próbálkozásra sikerült, 150 évvel ezelőtt. Ezt a viszontagságot pedig szerettem volna bemutatni, illetve az egyesítés óta eltelt idők hangulatát, amiből én külön kiemeltem Trianont, amiről sokféle kontextusban beszélnek manapság, de számomra mindig egy fontos kérdés volt ez a történelmi tragédia, amire mindenképp szerettem volna reflektálni. De benne van a szovjet elnyomás, még előbb az osztrák-magyar monarchia időszaka, majd a rendszerváltás és a szabadság ideje – amiről viszont már mindenki maga döntse el, hogy mennyire éli meg szabadságként.
– Jó ideje élsz már Budapesten. Milyennek látod a várost és milyen hatással van rád? 
– Szeptemberben lesz 11 éve, hogy itt élek és nagyon imponáló volt a tudat, hogy ide költöztem. Salgótarjánból nézve Budapest hatalmas, a szülővárosom lélekszáma akkora, mint itt egy kerületrészé, így nagyon nagy hatás is volt ez számomra. Nagyon érdekes volt, hogy éjszaka vannak emberek az utcán, vagy az, hogy koncert után még be lehet ülni simán kedden éjszaka meginni egy sört valamelyik kocsmában. Nagyon a szívemhez nőtt a város, és főleg a Duna. Amióta itt lakom, azóta nagyon szoros kapcsolatban vagyok a folyóval, rengetegszer megyek oda csak gondolkodni.
– Zenén?
– Zenén is, de néha csak úgy a semmin gondolkodni. De nem egyszer volt olyan valóban, hogy meg kellett írnom egy darabot, és csak kiültem ott az egyik lépcsőre a Margitszigettel szemben, felírtam pár hangot, pár érzelmet, és végül megszületett a darab. Most már egyébként néha érzem, hogy talán egy kicsit túl nyüzsgő a város. A rengeteg zene mellett pedig néha jól esik a csend, de ettől még mindig nagyon a szívemben van Budapest.
(Kiemelt kép: Ruzsa Rania/Főváros)

A Budapesti Fesztiválzenekar és Budapest közös zeneszerző-pályázatán a Junior Prima-díjas Oláh Patrik nyerte az első helyezett díját, ő írta tehát a főváros nyitányát. A művet a Budapesti Fesztiválzenekar mutatja be szeptember 2-án egy nagyszabású, ingyenes szabadtéri koncerten a Hősök terén, így ünnepelve meg Budapest 150. születésnapját. Mi pedig megkerestük Oláh Patrikot, hogy meséljen egy kicsit a darabról, de még inkább saját magáról. Gyerekkor, akadémia, a zenetörténet első lovári nyelvű miséje, Budapest és Black Eyed Peas – ezekről beszélgettünk a fiatal zeneszerzővel.

ARCOK

A Budapesti Fesztiválzenekar és a főváros önkormányzata közös zeneszerző-pályázatán a Junior Prima-díjas Oláh Patrik nyerte az első helyezett díját, így ő írhatta meg a főváros nyitányát. 

„Sokat kell tennünk azért, hogy az emberek visszajöjjenek a komolyzenei koncertekre”

Oláh Patrik: Sokat kell tennünk azért, hogy az emberek visszajöjjenek a komolyzenei koncertekre

Többezer ember hallgatta meg Budapest 150. születésnapjára komponált nyitányt a Hősök terén. Most te is részese lehetsz ennek az élménynek. Hallgasd meg Oláh Patrik darabját, amit a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar adott elő.

Légy részese az élménynek: íme Budapest új nyitánya!

Hány oroszlánábrázolás van a Lánchídon, mit nyit az a kulcs, amit a hídmester az átadó ünnepségen kapott, van-e nyelve, vannak-e fogai a híd oroszlánjainak? – néhány kérdés, amire a választ már megírtuk a hídról szóló cikkeinkben. Teszteld a tudásod a felújított Lánchídról, amit rövidesen egy ingyenes, zenés fesztivállal ünnepelhetünk meg.

10 kérdés a Lánchídról – Tudod rájuk a választ? 

A főváros pedig az unió soros elnökségét betöltő Spanyolországot: kétnapos spanyol–magyar fesztivál lesz a Palotanegyedben.

Ünnepeljük együtt Budapest 150. születésnapját!